A gazdasági társaságok működésével kapcsolatos hasznos információk.

2009. október 19. 10:00

Hasznos információkhoz juthat a gazdasági társaságok általános működésével kapcsolatban, amennyiben elolvassa az alábbi összeállításunkat:

1. Mi a gazdasági társaság székhelye?

A társaság székhelye a központi ügyintézés helye, melyet cégtáblával kell a cégnek jelölnie. A székhelyet úgy kell - irányítószám, helység, utca, házszám feltüntetésével - megjelölni, hogy a cég székhelyén személyesen is felkereshető legyen. Magyar gazdasági társaság székhelye csak Magyarországon lehet akkor is ha külföldön is kifejt tevékenységet.

2. Mit jelent az apport a Gt. Általános rendelkezései értelmében?

A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog – ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is – lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet.

3. Ki minősül cégvezetőnek?

A társaság legfőbb szerve által választott azon munkavállaló, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényes követelményeknek, és nem áll fenn vele szemben összeférhetetlenségi ok. A cégvezető általános képviseleti jogosultsággal és önálló cégjegyzési joggal rendelkezik. A cégvezető önállóan, de a vezető tisztségviselőknek alárendelten végzi feladatát, ebből következően a vezető tisztségviselő által adott utasításokat köteles betartani. Ha nem ért egyet a vezető tisztségviselőtől kapott utasítás jogszerűségével vagy indokoltságával, a cégvezető a társaság felügyelő bizottságához fordulhat.

4. Milyen módon kell tagkizárás iránt keresetet indítani?

A gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szerve háromnegyedes szótöbbséggel határoz. A határozatot írásba kell foglalni. Az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat. A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál.

5. Mit jelent az ismeretlene székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás?

Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodásának helye ismeretlen, a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait (részvényeseit), hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg. A cégbíróság egyidejűleg a cég 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját (részvényesét) közvetlenül is felhívja a törvényes működés helyreállítására. Ha a törvényes működés helyreállítására az előírt határidőn belül nem került sor, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról.

6. Mikor beszélünk fedezetelvonó szerződésről?

Fedezetelvonó szerződés az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták. A fedezetelvonó szerződés e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél (vagyis a „jogszerző fél”) rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Jogkövetkezmény: a fedezetelvonó szerződés érvényes, de részlegesen hatálytalan (relatív hatálytalanság, vagyis hitelezővel szemben hatálytalan) A hitelező (harmadik személy) akkor hivatkozhat relatív hatálytalanságra, ha - a szerződés megkötésének időpontjában fennállott igényének kielégítésére, - a szerződés tárgya fedezetül szolgált, - és annak elvonása miatt az átruházóval szembeni követelésének teljesítése részben vagy egészben lehetetlenné vált, - a jogszerző ingyenesen szerezte meg a szerződés tárgyát, - vagy a jogszerző visszterhesen szerezte meg, de rosszhiszemű volt, azaz a (fedezetelvonó) szerződés megkötésekor tudott vagy tudnia kellett az átruházót terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéskötéssel a jogosult kielégítési alapját vonják el. Az ingyenességet és a rosszhiszeműséget vélelmezni kell, ha az alábbi személyek között jött létre a fedezetelvonó szerződés: Ha valaki – a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy tagjának, vez. tisztségviselőjének hozzátartozójával kötötte meg a szerződést, illetve azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn

7. Hogyan alakul a tag felelőssége a közkereseti társaság tartozásaiért?

A tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, az ehhez szükséges vagyont rendelkezésre bocsátják. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

8. Hogyan alakul a tag felelőssége a betéti társaság tartozásaiért?

A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a Gt-ben meghatározott kivétellel – nem felel.

9. Milyen a tagok felelőssége a Kft.-ben?

A tag a társasággal szemben felel vagyoni hozzájárulása (értve ez alatt: törzsbetét, pótbefizetés, mellékszolgáltatás) teljesítéséért. Egyébként a társaság tartozásaiért nem felel, csak ha a Gt. szerint kivételesen korlátlan a felelőssége.

10. Melyek az üzletrész kívülállóra történő átruházása során érvényesülő elővásárlási jog szabályai?

Az üzletrészt kívülálló harmadik személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a 138. §-ban, valamint a 120. § (3) bekezdésében foglalt eseteket. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre – ha az a társasági szerződés nem zárja ki vagy nem korlátozza - elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag a a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap. Ez utóbbi határidő vonatkozik a 126. §-ban megjelölt beleegyezés esetére is.

vissza az előző oldalra